Így érkezett el a nagy nap, november 15-ike! Még az időjárás is kedvezni akart az impozáns ünnepségnek, az előző szeles, esős idő helyett ragyogó napsugaras, szép őszi reggel köszöntött be. Nyíregyháza, a vármegye székhelye volt a gyülekező hely. Itt éjszakáztak az előző nap már megérkezett küldöttségek, itt szállt meg dr. Meskó László képviselőnél Tóth János vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára. A gyönyörűen feldíszített vasútállomásra reggel 7 óra előtt sorra futottak be a vonatok Kisvárda, Debrecen, Budapest-Miskolc-Szerencs felől, tömve az ünnepre érkezőkkel. A debreceni vonattal érkezett Újfehértóról Mezőssy Béla földművelésügyi államtitkár, aki Tóth Jánossal együtt a kormányt képviselte. A miskolci vonathoz egy külön kocsit is kapcsoltak, melyben az alsózsolcai küldöttség – br. Vay Elemér lakhelye -utazott. A jelenlévők egy része a negyed nyolckor induló menetrend szerinti vonattal indult Vajára, a többiek pedig az egy óra múlva indított különvonattal, mely a közbülső, ugyancsak díszbe öltöztetett állomásokon is megállt, felvéve a környékről jövőket. Ezeken a vonatokon nem csak a meghívott vármegyék, városok, állami hivatalok és iskolák küldöttei utaztak, hanem a járások, valamint Nyíregyháza város népes küldöttségei is. A második szerelvény 10 óra tájban futott be a gyönyörűen feldíszített vajai állomásra, ahol megalakult, majd három ágyúlövés után lassan megindult az ünnepi menet Az élen két tárogatós, Bakay László és társa haladt, mélabús kuruc nótákat fújva. Utánuk Liptay Béla lovagolt a vármegye zászlójával, lovát két, a vármegye színébe öltözött csatlós vezette. Mögötte Henter Antal várnagy vezetésével a négy harsonás, majd nyolc bandérista lovagolt négyes sorokban a vármegye díszruhájában. Őket gr. Vay Miklós követte szintén lovon Vay László kuruc brigadéros zászlajával. Az ő csatlósait a Vay színekbe öltöztették. Azután az apródok jöttek gyalog: gr. Vay Rezső az ország, gr. Vay László a vármegye, ifj.gr. Vay Ádám pedig a Vay család ősi címerével. Utánuk Vaja és Alsózsolca, majd Munkács városa, Máramaros, Jász - Nagykun-Szolnok és Békés vármegyék küldöttségei meneteltek, kiket a koporsó díszőrsége követett. Br. Vay Imre végül is nem érkezett meg. Így helyét Vay Kázmér foglalta el a díszőrségben, melyet a kormány, a parlament két házának küldöttsége, majd a vármegyék: Abaúj – Torna, Bereg, Szatmár, Zemplén, Borsod, Ugocsa, Sáros delegációja követett a főispánok vezetésével, kiket a Vay család tagjai követtek díszmagyarban, karjukon gyászfátyollal. A családtagok után Szabolcs vármegye teljes tiszti kara, a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai az alispán, a járások küldöttségei a főszolgabírák, Nyíregyháza küldöttsége pedig Májerszky Béla polgármester vezetésével haladt. A menetet a nyíregyházi evangélikus főgimnázium 160 fős diákcsapata zárta Leffler Sámuel igazgatóval az élen. A gyászmenet két oldalán a csendőrség állt sorfalat, a falu népe pedig szintén a két oldalon a mezőn kísérte a Tulipán úton haladókat. Az angyalos sírboltnál a gyászmenet megállt, a koporsót a kriptából kihozták, díszőrség kivont karddal mellé állt, majd a nyíregyházi dalárda Mayer Ferenc szólója után elénekelte a „Hej Rákóczi, Bercsényi” kezdetű dalt. A gyönyörű ének után Görömbey Péter református esperes tartotta meg ünnepi beszédét, méltatva a nagymúltú családot, annak kiemelkedő tagjait, majd a kuruc generális életéről, a fejedelem oldalán eltöltött évekről beszélt és megemlékezett a számkivetés keserű napjairól, s arról az örömről is, mely a hosszú és kemény harc után érte e nemzetet, elérve, hogy nagy fiának hamvai immár hazakerülhettek.
A nagyhatású beszéd után szintén három ágyúlövés hangjára a vármegye tisztviselői: Sipos Béla főjegyző, Fejér Imre tiszteletbeli főügyész, Péchy Gyula árvaszéki elnök, Korniss Géza tiszteletbeli főjegyző, Mikecz István, dr.Kausay Ödön és Szunyoghy Ferenc aljegyzők, majd a Vay család tagjai vitték a koporsót a szépen feldíszített Tulipán úton a síremlékig, s az ott felállított ravatalra helyezték. Itt Tóth János államtitkár a kormány nevében egy rövid beszéd kíséretében adta át a síremléket Szabolcs vármegye képviseletében az alispánnak. A kormány koszorújának elhelyezése után Mikecz Dezső szintén egy rövid beszédben vette át a sírhelyet, fogadalmat téve annak méltó őrzéséről, gondozásáról, majd a következő szavak kíséretében tette le a vármegye ezüst koszorúját az emlékműre:
„… Dicső Vay Ádám, kurucok vezérfia! Szülő vármegyéd lakossága nevében helyezem sírhantodra ezen hadvezéri mivoltodat megillető babért. Legyen szülőföldeden nyugovásod békés, és ha szellemed a csendes szellők szárnyán el-elsuhan e jól ismert rónaságokon, lássa örök időkig szabadnak, boldognak e sokat szenvedett hazát!”
Írásunk forrását a Rákóczi-kori tudományos ülésszak c. konferencia szolgáltatta, amelyet 1996-ban tartottunk Vaján, Vay Ádám hamvai hazahozatalának 90. évfordulója tiszteletére.
